KÖZÉPKORI TÉGLAVÁR


A z elhelyezkedés és az építőanyag ellenére a 16. század második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.

A gyulai uradalmat 1403-ban adományozta Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt.

A vár 1566-ban (Szigetvár elestének évében) került török kézre, 63 napon át tartotta a hatalmas, megközelítőleg 30 ezres török sereggel szemben mindössze 2 ezer várvédő. Tulajdonképpen nem is bevették, a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt adta fel azt Kerecsényi László várkapitány.

A 129 évnyi török uralom után a területet a Harruckern család kapta meg, a várat gazdasági célokra hasznosították: pálinka- és sörfőzőt, illetve cselédlakásokat alakítottak ki benne. A sikertelen 1705-ös kuruc ostrom után a katonai jelentősége megszűnt. A történelem forgatagába még 1849-ben került be: itt szállásolták el a fogoly Damjanich János és Lahner György tábornokokat.
Légi kép a Gyulai Várról
Éjszakai kép a Gyulai Várról
A vár régészeti feltárása és rekonstrukciója az 1950-es években kezdődött meg, múzeum 1962, színház 1964 óta működik benne. Mai, teljesen megújult formájában 2005-től 24 kiállító teremmel várja a látogatókat.

A vár nem csak kiállítótér, hanem egy élettel teli hely, ahol nagyobb rendezvények kapcsán többször begyújtásra kerül a kemence, sülnek a finom kenyerek, fellobban a kovács tüze, elindul a fazekaskorong…

A várkápolna és a lovagterem rendszeres színtere esküvőknek, fogadásoknak. Az egykori borozó helyén pedig időszaki kiállítóteret alakítottunk ki, s kamarakoncerteket rendezünk benne. Mindezeket a hét bizonyos napjain korhű, jelmezes tárlatvezetés teszi még színesebbé. A gyulai vár és a mellette lévő honvédtiszti emlékhely 2012-ben felvételt nyert Magyarország történelmi emlékhelyei közé.
JEGYVÁSÁRLÁS

Részletes program ide kattintva elérhető!

MÁRCIUS 1-TŐL 10-18 ÓRA KÖZÖTT JÖHETSZ HOZZÁNK!