AKTUÁLIS PROGRAMOK A VÁRBAN

Új nyitvatartási rend a gyulai kiállítóhelyeken
Bővebben
2020. november 11-től zárva tartunk
Gyulai vár, 46.645721, 21.285641
Bővebben
Garantált programok
Bővebben
gyulaivar

A GYULAI VÁR

A gyulai uradalmat 1403-ban adományozta Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt. Őt követően – a 16. század elején páratlan módon – asszony birtokolta a várat és az uradalmat: Frangepán Beatrix, Corvin János felesége, Mátyás király menye.

Annak ellenére, hogy az Alföldön állt, a kő beszerzésének nagy távolsága és költsége miatt pedig a Körösök adta agyagból égetett téglából épült, a 16. század második felében a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt..

Bővebben

KERECSÉNYI LÁSZLÓ ÉS
AZ 1566-OS VÁROSTROM

A magyarországi végvári rendszerben a 16. század közepére – Eger és Szigetvár mellett – Gyula vált kiemelt jelentőségűvé. A többszintű védelmet a mai napig megmaradt téglavár, az e körül, téglából épült trapéz formájú külső vár, ennek délnyugati sarkán egy ma is látható ágyútorony, a téglavár körül felépített, öt bástyával ellátott palánkfal, valamint az ehhez kapcsolódott, földből és fából épült, négybástyás huszárvár adta.

Bővebben
varvedo
varvedo

KERECSÉNYI LÁSZLÓ ÉS
AZ 1566-OS VÁROSTROM

Mindösszesen 2 ezer vitéz vette fel a harcot Pertev pasa mintegy 30 ezres támadó seregével szemben. Az Úr 1566. esztendeje július havának második napját írjuk. A pasáról tudható, hogy rokona a hírhedt Szulejmán szultánnak, akinek parancsára megindult a rettegett oszmán hadsereg azért, hogy a keresztény Európát a félhold uralma alá hajtsa. Azonban a gyulai vár kapitányát, Kerecsényi Lászlót és válogatott legényeit sem kellett félteni.

Bővebben

GYULAI PROGRAMOK,
ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK

Száz és száz esemény a magyar kultúra városában.