BLOG


2022.01.07.
KERECSÉNYI LÁSZLÓ

Mikor született Kerecsényi László?

Egy 500 éves oklevél margójára Kerecsényi László a három legjelentősebb várunkból kettőnek, Szigetvárnak és Gyulának is volt a kapitánya. Gyulán példátlan módon 63 napig tudta feltartóztatni […]
2020.05.13.

Gyula város visszafoglalása

Az ellenállás megtörése 1694-ben drasztikus változás következett be az időjárásban. Az év első felében mind a Körösök vidékén, mind pedig Gyula közvetlen környezetében bénító hatással volt […]
2020.04.11.

Az eltemetett vár: a gyulai vár külső palánkerődítéseinek feltárása

A gyulai vár nem csupán Gyula városának, hanem tágabb régiójának is egyik legismertebb műemléke. Hazánk egyik legépebben fennmaradt, legtöbb eredeti, Zsigmond kori építészeti emléket őrző téglavárát […]

Egy 500 éves oklevél margójára

Kerecsényi László a három legjelentősebb várunkból kettőnek, Szigetvárnak és Gyulának is volt a kapitánya. Gyulán példátlan módon 63 napig tudta feltartóztatni az ostromló török sereget, de a vár feladása miatt mégis sokan árulónak tartották. Mára viszont már elfogadottá vált, hogy bár kemény ember volt, de jó vitézként, kiváló katonaként tekinthetünk rá.

KERECSÉNYI LÁSZLÓ CÍMERE
KERECSÉNYI LÁSZLÓ CÍMERE

Életútjában akadnak még homályos pontok, kellően fel nem derített időszakok. Azt tudjuk, hogy 1566. szeptember 4-én esett a Gyulát ostromló Pertaf pasa fogságába, amikor a várból kivonulókat adott szavuk ellenére megrohanták a törökök. Azt azonban nem tudjuk, hogy a fogságában mikor és milyen körülmények közt halt meg. Ahogy azt sem ismerjük, hogy mikor született. Eddigi életrajz- írói csak valószínűsítették, hogy ez még a mohácsi csata (1526) előtt megtörtént.

Bár a valós dátumot még most se tudhatjuk meg, de legalább pontosítható annak lehetséges ideje.

KERECSÉNYI LÁSZLÓ
KERECSÉNYI LÁSZLÓ

A hungaricana.hu oldal levéltári adatbázisában tanulmányozhatók a Mohács előtti okleveleink. Kerecsényi életének kutatása közben itt leltünk rá egy 500 éve, 1521. február 7-én, Erdődy Simon zágrábi püspök által kiadott oklevélre. Hősünk édesapját, Kerecsényi Pált – a király által kinevezett bán hiányában – abban az évben a szlavóniai nemesek kapitányukká választották. A mozgósításra azért volt szükség, mert ekkor vezette Szulejmán szultán az első hadjáratát Magyarország ellen, mely Nándorfehérvár bevételével végződött. Pál még a táborba indulása előtt igyekezett rendezni a birtokügyeit. Ezért kérhette meg a püspököt, hogy erősítse meg elődei birtokadományát a Dombró melletti Markovác (ma: Dubravski Markovac, Horvátország) területére. Az adomány nemcsak Pálra, hanem a testvérére, Györgyre és a fiaira: Mihályra és Lászlóra is vonatkozott. Egyúttal ez az adat jelenti Kerecsényi László első ismert okleveles említését!

Arra továbbra is csak következtetni tudunk, hogy László mikor láthatta meg a napvilágot, de azért van néhány fogódzónk ezzel kapcsolatban.

A KERECSÉNYI CSALÁD CÍMERE
A KERECSÉNYI CSALÁD CÍMERE

Az említett birtokadomány egy korábbi, 1492. november 11-i megerősítésében a nagyapa, Kerecsényi György fiaként először szerepelt a későbbi édesapa, Pál. Ő ekkor még valóban fiatal lehetett, hisz maga György is csak egy évvel korábban tűnik fel okleveleinkben tevékeny szereplőként. Az ő első okleveles említésére az idézett oklevél első kiadásában, 1468 novemberében kerülhetett sor. Ekkor kapta adományba az idősebb Kerecsényi László az említett területet Szentlászlói Osvát zágrábi püspöktől. Azért fogalmazunk csak feltételesen, mert épp az okirat elveszítése miatt volt szükség annak megerősítésére. Az is kiderült, hogy a papa hamarosan meghalt a Szlavóniába költözést követően, és kiskorú árvákat hagyott maga után.

A családból ő az első, akiről a nevén kívül mást is tudunk, nevezetesen azt, hogy az 1440-es évek közepén az alsólendvai Bánffy-család szolgálatában I. Ulászló király oldalán küzdött a későbbi V. (Habsburg) László hívei ellen. Az 1460-as évek közepén már az említett főúri család székhelyének, Alsólendvának a várnagya volt. Feleségét Apollinának hívták. Sajnos a családi neve nem ismert, de később a család nemesi előneveként szereplő Kányaföldei család tagja vagy legalábbis rokona lehetett.

KERECSÉNYI LÁSZLÓ ELSŐ EMLÍTÉSE
KERECSÉNYI LÁSZLÓ ELSŐ EMLÍTÉSE

Fia, György Osvát zágrábi püspök világi helyetteseként működött annak haláláig, 1499-ig. A következő évszázad első éveiben a későbbi érsek, Bakóc Tamás monyorókeréki várnagya lett. Zala megye követeként részt vett a neves 1505-ös rákosi országgyűlésen, és a királyi tanács köznemesi ülnökei közé is bekerült. Élete végén az ország leghatalmasabb uradalmát irányíthatta az esztergomi érsekség adminisztrátoraként.

György 1498. május 4-én kötött házassági szerződést Cirkvennai Mikcsecs Péterrel, hogy a lányával, Dorottyával megszerzi a fia számára a Cirkvenna várat. Ám a gyermekek ekkor még a házassági jog szerint is kiskorúak, azaz tizenkét évesnél fiatalabbak voltak. Ezt megerősíti, hogy Pál tevékenységéről először csak édesapja halálát követően, 1512-ből értesülünk. Előbb Vas vármegye alispánja, majd 1521-től 1525-ig a szlavón bán helyettese, vicebánja volt. 1521-ig csak kettő, míg az 1535 végén bekövetkezett haláláig további négy fia is született. Élete végén megvásárolta Zelina várát, így a Kányaföldén emelt erősséggel együtt már négy – igaz, kisebb méretű – vár tulajdonosának tekinthette magát!

A még ugyancsak kiskorú László fia nevében 1534. február 3-án ő kötött házassági szerződést a Mohácsnál elesett Orlovicsi Csóka Gergely özvegyével, hogy lányát, Katalint – és vele Szokol várát és uradalmát elnyerje. Sajnos a középkorban nem tartották nyilván pontosan a születési időt, de joggal feltételezhetjük, hogy hősünk csak nem sokkal az említett oklevél kelte előtt, azaz valamikor az 1510-es évek végén láthatta meg a napvilágot. Így halála idején, noha általában idős emberként áll emlékezetünkben, még az ötvenedik életévét sem tölthette be – tehát személyében egy ereje teljében lévő vitéz férfiút veszítettünk el.

KERECSÉNYI LÁSZLÓ ÚJ CÍMERE
KERECSÉNYI LÁSZLÓ ÚJ CÍMERE

dr. Németh Csaba történész, a MNL Békés Megyei Levéltára munkatársa
Az eredeti írás megjelent a gyulaihirlap.hu oldalon.
2022.01.07.
KERECSÉNYI LÁSZLÓ

Mikor született Kerecsényi László?

Egy 500 éves oklevél margójára Kerecsényi László a három legjelentősebb várunkból kettőnek, Szigetvárnak és Gyulának is volt a kapitánya. Gyulán példátlan módon 63 napig tudta feltartóztatni […]
2020.05.13.

Gyula város visszafoglalása

Az ellenállás megtörése 1694-ben drasztikus változás következett be az időjárásban. Az év első felében mind a Körösök vidékén, mind pedig Gyula közvetlen környezetében bénító hatással volt […]
2020.04.11.

Az eltemetett vár: a gyulai vár külső palánkerődítéseinek feltárása

A gyulai vár nem csupán Gyula városának, hanem tágabb régiójának is egyik legismertebb műemléke. Hazánk egyik legépebben fennmaradt, legtöbb eredeti, Zsigmond kori építészeti emléket őrző téglavárát […]